szociálpszichológia

észlelt entitativitás: tagok hasonlósága, vizsgálódás, szocializáció, fentartás, reszocializáció, emlékezés; alakulás, viharzás, normaképzés, működés lezárás, nagy a kohézió nagy a csoportgondól,

  1. Társas identitás elmélete: önmagunkról nem csak mint egyén, hanem csoport tagja is gondolkodunk ezek mentén definiáljuk magunkat, önkategorizáció hasonlítsunk az ideális csoportra, fontos csoportok meghatározzák gondolkodásunk, érzelmünk, tudásunk énfogalom, pozitív társas identitás: pozitív értékeket képviselő csoport, minimális csoportközi helyzet: Tájfel: diákok két festő képei egyenlőség, maximális haszon, maximális különbség.
  2. Fenyegetett identitás: más csoportok felől, létszám, gazdasági lehetőség vagy siker, glorifikáció, dehumanizáció, stigmatizáltság sztereotíp fenyegetés ->szorongunk a nők vagy fekete raszok inteligenciája. szorongunk viselkedésünkel igazoljuk a negatív sztereotípiákat csökkentése egyéni mobilizáció pszichologiai dezidentifikáció fizikai disszociáció, társas kreativitás, társadalmi változás
  3. Normák: általánosan elfogadott magatartási szabályok amelyek a csoportra jellemzőek. formális dresszkod informális amit hordanak, személyes normák az egyéni attitüdöt tükrözik az ideális viselkedésről. többszörös tudatlanság csoport normái téves következtetésen alapulnak mert a társas viselkedésből következtetnek az elfogadott magatartásformára
  4. Nórmavizsgálat módszere: társas összehasonlítás
  5. Társas befolyásolás (a többiek viselkedése, magatartása, gondolatai befolyásolják az egyén attidűdjét) normatív: nem fogadják el a többség válaszát, de követik azt, hamis-konszenzus: normakövetés, hajlamosak konszenzust feltételezni a csoport tagjai hozzánk hasonlóan gondolkodnak. többszörös tudatlanság: olyan vélt normát követnek amellyel valójában senki sem ért egyet. vonatkoztatási csoport: számunkra releváns tulajdonságokkal rendelkező vagy megfelelő információforrásként elfogadott emberek találhatók. kisebbségi hatás: társadalmi változások, reális alternatíva, nyilvános konformitás: azért követi a többiek viselkedését, mert azt feltételezi mindenki egyetért azzal
  6. Konformitáshoz tartozó kisérletek (Cherif & Asch)
  7. Konformitáshoz tartozó jelenségek. nyilvános konformitás: csak felszínen mutatott viselkedésben követik a csoportot, valahová tartozás érzése áll, behódolás. személyes konformitás: csoportnorma személyes elfogadása, magunk is elfogadjuk a csoport nézeteit. utólagos konformitás: utolag többen úgy emlékszünk, hogy a győztes pártra szavaztunk. vezérhajó: a leg esélyesebb pártra szavazunk, bizonytalanok a győzteshez oldalhoz tartozni
  8. Engedelmesség. Milgram-kisérlet: külső tényezők, fizikai távolság, több tanár ösztönzi, felelőség átvállalás, kisérletvezető presztizse, helyszín, emberiség érdekében, fokozatosság
  9. Engedékenység. ajtoban megvetett láb: nem fedi fel célját kisebb szívesség, társas elköteleződés normájá: megbeszélteket be kell tarani. reaktancia: motiváció a szabad cselekvésre, befolyással szembeni ellenállás. becsapott ajtó: viszonosság normája: korábbi elutasítás miatt megtesszük. szűkösség: . alacsony labda módszer: először egy jó ajánlatot elfogadunk, majd a rosszabbra változtatás után is megtartjuk mivel előtte már beleegyeztünk.
  10. Egyéni és csoportteljesítmény viszonya. párhuzamos munkavégzés: additív: erőfeszítések összeadódnak. diszjunktív: legjobb teljesítmény. konjuktív: leggyengébb teljesítmény. társas lazsálás: csoport teljesítménye nem függ tőlük. feladatok: minőségi-mennyiségi célok, felosztható-nem felosztható. palimadár: több erőfeszítés, ptyautas: teljesítmény nélküli jutalom
  11. Csoportos döntéshozatal jellemzői. brainstorming: csoportdöntés helyességét elősegíti, csoportporalizáció: hajlamosak a szélsőségek felé eltolódni, felületes feldolgozás a szisztematikussal szemben. társas identitás, önkategorizálás
  12. Vezetéselméletek. vezetés funkciói: döntésközpontú, tulajdonságközpontú. felhatalmazás: csoport elfogadja vezetőnek. klasszikus vezetéselmélet: hatékonyan meg tudja szervezni a munkát. tulajdonság alapú: jó kognitív képesség, kedvező személyiségjegyek, döntésközpontú vezetés: milyen mértékbe vonja be a döntési folyamatba a munkatársait, kontingencia-elmélet: szituációfüggő vezetés, sztereotípiák: maszkulin, árnyoldala dark triád
  13. Szerepek. szerepelmélet: elvárásoknak és előírásoknak viselkedés. szituációfüggöek. szerepmegvalósítás: a szereppel interakcióba lép. pervazív szerep: nemiszerep, nempervazív: munkahelyi. szerepelvárások: puha kemény, veleszületett: rokoni – szerzett szerep: egyéni döntés hatására. szerepkonfliktusok: szerepen belüli ellentétes elvárások. személy különböző szerepei,
  14. Zimbardó börtönkisérlet. szociálpszichológiai jelenségek
  15. Társas összehasonlítás Leon Festinger az emberek törekednek arra, hogy saját véleményük helyességét alátámasszák. bizonytalanságuk csökkenteni szeretnék másoktársaságát keresik. affiliáció közösségalkotásra irányulő viselkedés. ártalmatlan fájdalmas vagy nem fájdalmas áramütést kapnak, fájdalmas nagyobb mértékben szorongtak- nagyobb mértékben keresték a társas kapcsolatot hasonló helyzetben lévőkkel, tud nekünk hiteles információt adni. tö.: hasonló személyhez hasonlítják magukat, tö.: pozitív hatás: motiválják egymást, relatív depriváció: nem az objektív valóság, hanem a társas összehasonlítás eredménye mennyire elégedettek a helyzetükkel. faternalisztikus relatív depriváció: csoportok hasonlítják helyzetüket egymáshoz külső csoport több erőforráshoz fér hozzá, egyéneknél egoisztikus relatív depriváció
  16. csoportközi konfliktusok. egyének közötti helyzetben együttműködöbbek mint csoportként egy külső csoporttal szemben. minimális csoportközi konfliktus, más döntést hoznak ha egyénileg mintha csoport tagjaként. társas identitás fentartása, kedvező összehasonlítás keresés, társas versengés, Jane Elliot 3. oszályos Martin Luter King kékszemő gallér. reális konfliktus: valós erőforrások megszerzése. Robber cave Muzafer Sherif. konfliktus elmélyülése kommunikáció hibáztatás, sértések. feketebárány egyett nem értők kizárása, csoportpolarizáció, sérelmek megtorlása konfliktus elmélyülése,
  17. Versengéskutatás szakaszai. versengés: magatartás szükös erőforrás elérésére. pre-Deutsch Triplet gyerek orsótekerés társas facilitáció, Floyd Allport szóasszociáció, versenyhelyzetben több szót alkottak, de az elvégzett munka minősége rosszabb, Morton Deutsch nemzetek közötti háborús helyzetek, játékelméleti megközelítés, zéró összegű játék nyereség=veszteség, fogolydilemma, milyen szándékot tulajdonítunk ma másiknak, fuvarozó játék, versengés nagyobb stressz helyzet, poszt-Deutsch: narancsszedés 4 fős csoportok, alfa gyerek, delta gyerek
  18. Destruktív (demotiváció teljesítményromboló hatás, Sherif gyerektábor) és konstruktív versengés: a felek között jó viszony marad fent. proszociális eszközök: kooperáció, kölcsönösség. kényszerítő eszközök: agresszió, fenyegetés. Machiavellisták: kevert kontrollt alkalmaznak gyakorlatias gondolkodás kénysz prosszoc stratégia jó érzékkel, könnyen manipulálnak. Hiperversengők: versenyszituációk keresése, mindenáron nyerni akarnak, önfejlesztők: nem ellenség a másik, saját fejlődésük.
  19. Szociometriai mérés célja: csoporttagok közötti viszonyok felmérése feladatmegoldás, betöltött szerepek, normák szerint, formális csoportszerkezet: munkahely, informális csoport: nincs alá és fölérendeltség. tagok viszonyrendszere közösség felépítése. kapcsolat: egyirányú, kölcsönös, központi mag, periféria, magányos személyek, kutatási célok megfogalmazása

Comments

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *